Hosszúhetényben került megrendezésre az első Zengő Pengő Cserevásár február 23-án a Zengő Pengő Cserekör szervezésében. Ezen a vásáron forint használata nélkül lehetett egymás portékáit “megvásárolni”.
A ZP Cserekör gondolata kb. egy évvel ezelőtt fogant meg egy helyi csapat fejében, amit heteken át tartó ötletelés, majd egy lassan, de biztosan körvonalazódó kivitelezési folyamat követett. Az eredmény egy olyan bizalmi alapon működő cserekör lett, melynek tagjai egymás között terményeket, tárgyakat, szolgáltatásokat kínálnak. Az elszámolás Zengő Pengőben történik, a rendszer egy interneten elérhető adatbázison alapul, ahol a kereslet és kínálat mellett a tagok a saját “folyószámlájukat” is kezelhetik. A Cserekör tagjai Pécs kb. 15-20 km-es vonzáskörzetében élnek, több környékbeli települést is beleértve, köztük Hosszúhetényt. A taglétszám jelenleg 100 körül van, és folyamatosan bővül.
A Cserekör két fontos mozgatórugója a személyes kapcsolat és a bizalom. A Cserekörbe meghívásos alapon lehet belépni, ezért minden tagot személyes bizalom kapcsol a többiekhez. A cserék legnagyobb része szintén személyes kapcsolatteremtés során jön létre. Ezek a személyes kapcsolatok a cserekörön kívül is tovább erősíthetik a közösségeket. Mivel a rendszerben nem forinttal, hanem Zengő Pengővel számolunk, a cserék a helyi közösséget támogatják: a tagok által képviselt erőforrás ellenértéke helyben marad, itt cirkulál és szaporodik. A Zengő Pengő nem áramlik ki a közösségből, mint a forint, és nem a nagyáruházak bevételét fogja növelni, hanem a közösséget erősíti. Ráadásul olyan kis mennyiségű termények vagy különleges tudás/szolgáltatások is értékessé válnak, amelyekkel a hagyományos keretek között nehezen lehetne forintban kereskedni.
A szombati vásár szép látogatottsággal, jó hangulatban telt. A nyitás után a könyvtárban Hajdu Zoltán egy előadás keretében bemutatta a Cserekör működését, az internetes rendszer kezelését, a regisztráció, bejelentkezés és folyószámla-kezelés menetét. Közben az aulában egyre többen pakolták ki portékájukat, majd elkezdődött a csere-bere. Bár ez még csak az első alkalom volt, máris jól megmutatkozott, hogy milyen széles választékot fed le a Cserekör kínálata: volt itt többek között házi tojás és frissen sütött sütemény, házi szappanok és krémek, használt ruhák, könyvek és dvd-k, bútorok és játékok, fazekas és más kézműves termékek, babakészítés, gyógymasszázs és fényképészet szolgáltatás. Jöttek a vásározók Pécsről, Pécsváradról és más helyekről is, bár a legtöbben helyi tagok és érdeklődők voltak. Akik eddig még nem voltak tagok, azok is bátran vásározhattak, hiszen lehetőség volt a regisztrációra.
A Cserekör hosszú távon csak akkor tud egészségesen működni, ha sokan sokfélét kínálnak és keresnek benne. Minél szélesebb a helyben elérhető választék, annál jobban tudjuk kihasználni az előnyeit, és annál inkább erősödnek a helyi erőforrások, kapcsolatok és közösségek. Az érdeklődők a http://cserekor.zengonet.hu/ oldalon olvashatnak a Cserekör működéséről, a belépés menetéről. A rendszer jelenleg meghívásos alapon működik. Ha Ön szeretne belépni, de nem ismer senkit, aki már tagja a Cserekörnek, keressen meg minket a Kapcsolat menüpont alatti elérhetőségeken.
A következő Zengő Pengő Cserevásárok: 2013. március 23. szombat, Pécs, Csinos Presszó, 2013. április 27. szombat, Hosszúhetény Tájház.
Holnap, február 5-én kedden találkozunk az iskola könyvtárában, 17:00 órakor.
Témáink:
- - a hétvégi magbörze
- - az eljövendő palántabörze
- - a február 23-i Zengő Pengő vásár
- - a magbörze során felmerült egyéb ötletek
- - ötletelés, hogy hogyan tehetjük környezetbarátabbá a farsangot és hasonló össznépi összejöveteleket
Mindenkit szeretettel várunk!
A mai napon lezajlott az első Hosszúhetényi Vetőmagbörze, hagyományteremtő szándékkal. A magbörze lényege, hogy saját termesztésű növényekből fogott magokat kínálnak, cserélnek a résztvevők, nem eladási, hanem továbbadási szándékkal. A helyben fenntartható, nem-hibrid, a táj jellegéhez, klímájához alkalmazkodott növények termesztése hosszú távon alapfeltétele a valós önellátásnak, élelmiszer-önrendelkezésnek. Napjainkban, amikor az ipari vetőmagok szinte teljesen kiszorították a régi tájfajtákat, két irányban kell tevékenykednünk: a még fellelhető régi fajták fenntartása, és a tömegtermesztésből átvett, helyi viszonyokhoz jól alkalmazkodó fajták megtalálása felé. A magbörze kitűnő lehetőség arra, hogy találkozzanak azok a helyi emberek, akiket érdekel a növénytermesztés, az önellátás, hogy közösen tehessünk ezekért a célokért.
A 9 órai kezdéskor már többen várták kíváncsian, hogy mi is fog történni. Miközben kipakoltuk az asztalokat és elkészítettük a teát, egyre többen érkeztek. Kezdésként megtanultunk egy egyszerű és praktikus boríték-hajtogatási módszert, hogy a kiválasztott magokat mindenki biztonságosan pakolhassa el. Miután a felkínált magok az asztalra kerültek, a tulajdonosok mindegyikről elmesélték, hogy ez milyen növény fajta, mik a tulajdonságai, honnan származik. Volt közöttük bolti magból származő növényről fogott mag, de voltak sok éve újravetett, alakulóban levő és már kialakult tájfajták magjai is. Miközben egyre többen érkeztek, mindenki végignézegethette a választékot és az őt érdeklő magokból egy adagot elrakhatott. Természetesen a cél nem az volt, hogy nagy mennyiségű magot vigyenek haza az emberek, hanem az, hogy mindenki saját magának szaporítsa fel az állományt, hogy jövőre már ő maga is nagyobb mennyiségű vetőmagot tudjon előállítani.
A magszemle után a könyvátrban filmvetítést tartottunk a tájfajták fontosságáról (Tájfajták bevetésre várva) és a magbörzék szerepéről (I. Szegedi Magbörze). A könyvtár megtelt a jelenlevőkkel. A filmek után egy kiadós beszélgetés kerekedett az önellátásról, a fenntarthatóságról. A lelkes résztvevők egyetértettek abban, hogy jó lenne tavasszal újra találkozni, akár egy palántabörze keretében. A nyár végére pedig terveink szerint egy magfogó hétvégét is szervezünk, ahol részletesen megtanulhatjuk, hogy hogyan kell csíraképes vetőmagokat előállítani.
Mindenkinek köszönjük a részvételt! Aki pedig úgy érzi, hogy szeretne mélyebben foglalkozni a fenntarthatósági témákkal, azt szeretettel várjuk a következő HÉT Kör találkozón, február 5-én kedden, 17:00 órakor a könyvtárban.
Az idén tavasszal lelkes civil szerveződés eredményeként megnyílt Hosszúhetény helyi kispiaca a falu központjában. Egy fontos első lépés ez az élelmiszer-önrendelkezés felé vezető úton. Ezt az utat követve elérhetjük, hogy a helyi termék helyben maradjon, hogy a falu lehetőségeihez mérten egy önálló kereslet-kínálat rendszerben működve lássa el önmagát.
Piacunkon egyelőre alacsony a forgalom, ami természetes egy ilyen folyamat elején. Tudnunk kell azonban, hogy mi magunk vagyunk a folyamat alakítói. A piacot nem valaki mások fogják számunkra működtetni: mivel ez a mi helyi piacunk, nekünk kell ott lennünk ahhoz, hogy valóban piac legyen. Legyünk ott eladóként, akár egy-két termékkel. És legyünk ott vevőként, érdeklődőként, támogatóként.
A piac minden szombaton 8-10 óráig működik, csak tessék, tessék!
A Védegylet által szervezett „Vigyázat ehető” című országos filmhét keretén belül a HÉT-Kör december 3-ára közös filmnézésre, majd ezután a látottak kapcsán egy kis együtt gondolkozásra, beszélgetésre hívta meg a falu lakóit.
Felvezetőként egy 6 perces filmet, az „1. számú mítosz: Ipari mezőgazdaság nélkül éhezni fog a világ” címűt néztük meg, melyben bebizonyították: ha fenntartható módon termelünk, mindenkinek jut egészséges élelmiszer – és mi mind tehetünk ezért.
Fő filmként az „Átalakulásban 2” című filmet tekintettük meg, mely az Átalakuló Városok Mozgalom keretében létrehozott kezdeményezéseket mutatja be. Az Átalakuló Városok Mozgalma ma több mint 850 lakóközösséget kapcsol össze világszerte. Célja az, hogy az aktív lakóközösségekben rejlő kreativitást és tudást mozgósítsa, a helyi közösségek összefogása és megerősítése érdekében. Az összefogás elsősorban a helyi gazdaság megerősítését, a helyi élelmiszerellátás fellendítését, az energiahasználat csökkentését és egy szolidárisabb közösséget próbál meg elérni társadalmi-gazdasági újra-lokalizációval, ami egyúttal a klímaváltozás enyhítését is szolgálja és felpezsdíti a helyi közösségi életet.
A filmek megnézése után percekig csendbe burkolóztak a résztvevők (tizennégyen voltunk ott, köztünk a polgármester dr. Csörnyei László is), mindenki a saját gondolataiba mélyedt. Mikor végre megszólaltunk, és összevetettük érzéseinket, gondolatainkat, mindenkiben egyértelműen az fogalmazódott meg, hogy együtt akarunk tenni azért, hogy egy olyan közösségben, egy olyan településen éljünk, amely értünk van, és amelyben jól érezzük magunkat.
Az iskolai könyvtár zárásakor hagytuk el az épületet és abban maradtunk, hogy együtt gondolkodásunkat, együtt cselekvésünket folytatjuk kéthetente keddenként a HÉT Kör találkozókon.
A filmnézés utáni első és egyben az idei év utolsó találkozóján, december 11-én folytattuk az elindult gondolatok megbeszélését, ötleteink megosztását, és az este végén konkrét feladatokkal hagytuk el a könyvtárat. Elindítottuk egy, az interneten elérhető közösségi könyvtár létrehozását, ahol majd megosztjuk egymással a klímaváltozással, a fenntarthatósággal, közösségépítéssel, mezőgazdálkodással és egyéb ehhez kapcsolható témákkal foglalkozó könyveinket, kiadványainkat. Ugyancsak elindítottuk egy olyan adatbázis kiépítését, amelyben megoszthatjuk egymással a közösségen belül elérhető szolgáltatásokat és termékeket. Nem csak az itt, Hetényben működő vállalkozások termékeire, szolgáltatásaira gondoltunk, hanem az itt élő vagy itt sokat tartózkodó emberek által nyújtott lehetőségekre is. Terveinkben szerepel még egy mezőgazdasági fajtamegőrző csoport létrehozása, egy természetgyógyászati rendelő beindítása, energiatakarékossági ötletek megosztása egymással, kirándulások és egyéb közösségi összejövetelek szervezése, és még sorolhatnám.
Ha bárki késztetést érez a csatlakozásra kezdeményezéseinkhez, az keressen meg az alábbi elérhetőségek valamelyikén vagy jöjjön el valamelyik találkozónkra!
A 2013-as év elején találkozóink: január 8. és 22-én, február 5. és 19-én, március 5. és 19-én lesznek az ÁMK könyvtárában 17 órától. Ha a helyszín változna, azt mindenképpen jelezzük a könyvtár bejáratánál.
Elérhetőségek: Hajdu Zoltán tel: 30-5406262, e-mail: hetenyi.hetkor@gmail.com
Boldog új esztendőt kívánok szeretettel: Hajdu Zoltán
2007-ben az Első Hosszúhetényi Klímanap keretében öt önkormányzat részvételével megalakult a Klímabarát Települések Szövetsége. Ezek a települések azt a célt tűzték ki maguk elé, hogy tudatosan és szakmailag megalapozott módon készüljenek fel a természetben már most jelentkező és a jövőben várható változásokra. A településeken Klímakörök jöttek létre, melyek működésükkel a civil szinten közvetítik ezeket a célokat: a közösségépítés és a tudatosítás eszközeivel a mindennapokban megvalósuló klímabarát életvitelre ösztönöznek.
A hosszúhetényi Klímakör végül HÉT Kör (Hosszúhetényi Érték- és Természetvédő Kör) néven kezdett el működni. Olyan hetényi lakosok jöttek össze ezen a fórumon, akik komolyan veszik a klímabarát életvitelt, és akik fontosnak érzik, hogy Hosszúhetény ne csak papíron és ne csak önkormányzati szinten, hanem a mindennapi civil létezés során is joggal érezhesse magát klímabarát településnek. A HÉT Kör pár év takarékláng után idén újraszerveződött és rendszeres találkozók illetve konkrét programok keretében folytatja az aktív működést.
A HÉT Kör egy teljesen nyitott civil kezdeményezés, melyhez bárki csatlakozhat, aki szintén szívén viseli saját szerepét a klímabarát világ kialakításában. Kéthetente kedden tartunk találkozót az iskola könyvtárában, ahol minden érdeklődőt örömmel fogadunk. Ezeken az alkalmakon a klímabarát életvitelről beszélgetünk és vitatkozunk, konkrét témakörök kapcsán. Célunk, hogy az ilyenkor felmerülő ötletek és elképzelések alapján egyéni és közösségi szinten véghezvihető megoldásokat is kivitelezzünk, programokat és állandó tevékenységeket szervezzünk.
Talán sokan azt hiszik, hogy a pénz a legfontosabb feltétele az ilyen programok és megoldások létrejöttének. Mi ezzel szemben úgy véljük, hogy a valódi feltétel a személyes részvétel és a közösségi fellépés.
Téged is szeretettel várunk!